[ad_1]
A Ryanair vezetőjével is szóháborúba keveredett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezette növekedési és versenyképességi kabinet arról tárgyalt, hogyan sajátíthatná ki az állam a zömében önkormányzati tulajdonban lévő fürdőket. írta a Telex.
Államosítanák a fürdőket?
A koronavírus-járvány után 2 évvel sújtott recesszió miatt a magyar fürdők rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, és sokszor eltérő árat fizetnek az energiáért attól függően, hogy mikor járt le az energiaszolgáltatási szerződésük és mikor kellett azt megújítani.
A jegyárak emelkedésével sok egység elérte a plafont, a jegybevételek további növelésére jelenleg nincs lehetőség. Felmerül a kérdés, hogyan maradhatnak fenn a gyógyfürdők ebben a környezetben? A kérdésre többféleképpen is lehet válaszolni, szerintem az első és a legfontosabb a Spabook számára: szabályozni kell az energiakereskedő és szolgáltató cégek árképzését, totális nonszensz, hogy egy fürdő drasztikusan más árat kap, mint a másik egy néhány hét különbséggel.
Ha az az önkormányzatok egységes árat állapíthatnának megakkor a fürdőkért is meg lehetne tenni, főleg mert ezek nagy része, főleg a legfontosabbak önkormányzati tulajdonban vannak.
A budapesti, a hévízi, gyulai vagy hajdúszoboszlói gyógyfürdők mind önkormányzati tulajdonban vannak.
A Telex tájékoztatása szerint a közfürdők és gyógyfürdők helyzetével kapcsolatban a kormányülésen az alábbiak hangzottak el:
„érdemes lenne átgondolni a fürdők tulajdonjogát”.
A lap szerint ez azt jelzi, hogy az állam most beszerezhetné a jobb fürdőket. A tulajdonosváltásnak, kisajátításnak, vásárlásnak, koncessziónak többféle módja lehet. Az első hírek szerint gazdaságosan üzemeltethető, turisztikai szempontból fontos fürdőkbe utazik a kormány, ezeket érdemes beszerezni. A kisebb jelentőségű gyógyfürdők az önkormányzatoknál maradhatnak. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a sajtó kérdésére további tájékoztatást nem adott.
Lehetséges a fürdő államosítása, kisajátítása?
Alapvetően igen, miért ne. Vannak azonban jogi nehézségek, amelyeket meg kell oldani egy ilyen szerkezeti átalakításhoz. Az államosítás jellemzően egyszerűbben valósítható meg a közszolgáltatások esetében, amikor például magát a szolgáltatást veszi át az állam egy iskolában. A fürdők ezzel szemben pénzügyi vállalkozások, az üzemeltetést sok esetben önkormányzati céghez adják ki, és vannak magántulajdonban lévő fürdők is. Ilyen jogviszonyok esetén az adott cég vagyona csak kártérítés ellenében kisajátítható.
Ennek megfelelően a felvetett javaslat alapján az állam csak az önkormányzati tulajdonú fürdők államosításával foglalkozna, az egyházi vagy magántulajdonban lévő fürdők államosításával nem. Ez alapján a kormány megkezdheti a felkészülést a 400 fürdőből mintegy 90 fürdő állami kisajátítására.
Ami garantáltan felkelti az indulatokat, az a Telex szerint Felmerült a lehetőség, hogy az államosított fürdőket végül magánüzemeltetők kapják koncesszióba – jellemzően hosszú évtizedekre.
Egy biztos: bár a Ryanair törvénytelennek érezte a repülőjegyadót, a szintén Nagy Márton vezette kormányzati szakértők úgy döntöttek, hogy törvényessé teszik, sőt A Ryanair ezután komoly büntetést kapott. Ezen előzmények alapján nem lehet kétségünk afelől, hogy ha az ötletből elhatározás és döntés születik, megtalálják a megvalósítás módját.
Hibás a fürdők felépítése a magyar gazdaságban és turisztikai rendszerben
A fenti találgatásokkal kapcsolatban a Spabook véleménye a következő: Valóban van probléma a fürdők karbantartásával és szerkezetével kapcsolatban, de a megoldást máshol látom. Egy konkrét példán keresztül mutatom be a problémát:
Esztergomban például eredetileg a tervezéskor jó volt a koncepció, a fürdő a szállodával közös épületben épült. Ez végül oda vezetett, hogy a szálloda magánvállalkozásként működik, a fürdő pedig egy önkormányzati cég tulajdonában van, és elviszi a pénzt. Míg az emberek odamennek fürödni. A vonzalom elnyeli a közpénzt, a profit pedig máshova esik. Ez értelmetlen.
A fürdők önmagukban általában jók a fürdőszolgáltatástól, ha nulla körüli eredménnyel végzik el a műveletet. A fejlesztések jellemzően közpénzből, állami vagy uniós támogatásból valósulhatnak meg – bár pl A budapesti gyógyfürdőket üzemeltető BGYH az elkövetkező évtizedekben is teljesen önfenntartó, a koronaválságtól eltekintve nyereséges és jól menedzselt cég. Általánosságban azonban elmondható, hogy a fürdőzés mellett egyéb magas szintű szolgáltatásokra, kiegészítő szolgáltatásokra, éttermekre, szálláshelyekre van szükség ahhoz, hogy a legtöbb fürdő pozitív mérleggel rendelkezzen. Ez utóbbi egységek viszont jellemzően már nem önkormányzati tulajdonban vannak.
Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy miként jöhet létre a helyi adózás, amellyel a nyereséget termelő turisztikai vállalkozások arányosan hozzájárulhatnak a legfontosabb attrakció működtetéséhez, aminek tulajdonképpen forgalmuk jelentős része is köszönhető. Az állam szerepét ebben csak szabályozóként és katalizátorként látom, tulajdonosként nem.
A közüzemi költségek normalizálásában az államnak kiemelt szerepet kell kapnia, és ez nagyrészt megoldaná a fürdők és az önkormányzatok akut problémáit.
Ha érdekli a fürdők világa, Spa csoportunk szeretettel várja Önt.