Feltörekvő technológiai horizontok: Űr

A nem látható fenyegetéseket nem lehet könnyen legyőzni – és ha ez a fenyegetés 5 Mach sebességgel terjed, akkor csak percek állnak rendelkezésre a döntés meghozatalára.

A versenytársak már rendelkeznek működőképes hiperszonikus rakétákkal – amelyeket az ukrajnai orosz invázió és a bejelentett kínai hiperszonikus vitorlázó fellövése során mutattak be a Tajvani-szorosnál –, így az ilyen fegyverek észlelésének és legyőzésének képessége a védelmi minisztérium elsődleges prioritása. Szerencsére erőfeszítések folynak ennek érdekében.

Az Űrfejlesztési Ügynökség a közelmúltban bejelentette, hogy díjazza az L3Harris Technologies-t és a Northrop Grummant, hogy 28 infravörös érzékelő műholdat szállítsanak a Tranche 1 Tracking Layer néven emlegetett konstellációhoz. Ez a fejlett rakéta-figyelmeztetésre és rakétavédelemre tervezett réteg a nagyobb honvédelmi űrarchitektúra része, amely érzékelési és adatátviteli képességet biztosít az alacsony Föld körüli pályán elterjedt műholdak konstellációjával.

A terjedés a kulcs; a 2000 kilométernél kisebb magasságban keringő kis műholdak százaiból vagy akár ezreiből álló architektúra jobb ellenálló képességet biztosít a bejövő fenyegetésekkel szemben. Egyszerűen fogalmazva, a célpontok számának növelésével jelentősen csökken az ellenfél esélye a sikerre az egész hálózattal szemben.

Az ügynökség meggyőzően érvelt amellett, hogy az alacsony pályán lévő mesh-hálózat költséghatékonyabb, és könnyebben szállítható és cserélhető, mint a magasabb pályán működő jelenlegi védelmi eszközök. Az alacsony Föld körüli pálya más előnyöket is kínál az űralapú megfigyeléshez, mivel a Földhöz való közelebbi közelség nagyobb felbontású képalkotást tesz lehetővé a távérzékeléshez.

A műholdak minden egyes részlete kétéves ciklusokban kerül kiszállításra, az előző iteráció képességeire építve. A Tranche 1 műholdakat a tervek szerint a 2024-es pénzügyi évben indítják fel, és négy műholdak közötti optikai kapcsolattal lesznek felszerelve, amelyek lehetővé teszik a nagy sebességű kommunikációt és adatcserét pont-pont optikai nyalábokon keresztül. Ezek a keresztkapcsolatok lehetővé teszik a műholdak számára, hogy megtalálják és nyomon kövessék egymást, így egy rendkívül biztonságos űralapú kommunikációs hálózatot alkotnak.

Az infravörös érzékelő technológia fejlesztése, amelyet az ügynökség támogat, a jobb felbontású képalkotást is ígéri. Amint azt a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja júniusi jelentése, Ian Williams, Masao Dahlgren, Thomas G. Roberts és Tom Karako „Boost-Phase Missile Defence” című, többsávos/több megapixeles fókuszsík tömbök használhatók fejlesztésére. nagy felbontású vagy széles látószögű infravörös kamerák. Megnövekedett érzékenységükkel ezek az érzékelők javíthatják a rakétaérzékelést és csökkenthetik a követési késéseket.

Ha elegendő számban telepítik őket, az SDA műholdjai tartós lefedettséget biztosítanak, és javítják a rakétafigyelmeztetést, az adatok nyomon követését és jelzését – pontosan az, ami a hiperszonikus védelemhez szükséges.

„A Tracking Layer egy nagyon specifikus harcos-problémát keres, amely a következő generációs fejlett rakéták. Tehát hozzá fogunk járulni a hiperszonikus küzdelemhez” – mondta Frank Turner, az SDA műszaki igazgatója a Kratos Defense által készített „Constellations” podcastban.

„Hozzá fogunk járulni az ellenfeleink által kifejlesztett és telepített fejlett rakéták figyelmeztetéséhez, követéséhez és legyőzéséhez, amelyek teljesen megváltoztatják a 21. századi harcteret” – tette hozzá Turner.

Más ügynökségek megfogadják a felhívást. Az Űrerő új generációs, állandó infravörös légterű programja öt műholdat telepít több pályára, hogy jobb rakétafigyelmeztetést biztosítson. A Lockheed Martin három geoszinkron Föld körüli pályára szánt műholdat fog szállítani, és a Raytheon Technologies céget választotta az érzékelők hasznos terheinek gyártásához, a tervek szerint a 2025-ös pénzügyi évben indítják. Eközben a Northrop Grumman a Ball Aerospace-szel karöltve két poláris pályára kerülő műholdat fejleszt ki, az első fellövés várhatóan idén. 2028.

A Rakétavédelmi Ügynökség az Űrerővel karöltve jövőre megkezdi a hiperszonikus ballisztikus nyomkövető űrszenzorok demonstrátorainak keringését. Közepes látómező képességet fog alkalmazni, hogy még nagyobb érzékenységet és pontosságot biztosítson, ha egy kilövést észlel.

A Rakétavédelmi Ügynökség fontolgatja keresztkapcsolatok beépítését a rendszer jövőbeli iterációiba az Űrfejlesztési Ügynökség műholdjaival való kommunikáció érdekében. A Kormányzati Elszámoltathatósági Hivatal júniusi jelentése szerint ez szükséges képesség a hiperszonikus fenyegetés leküzdéséhez: „Rakétavédelem: Jobb felügyelet és koordináció szükséges a hiperszonikus elleni fejlesztéshez”.

A védelmi minisztérium 2023-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetési igénye 24,7 milliárd dollárt tartalmaz a rakéta elleni küzdelemre és a védelemre, amelyet az integrált elrettentés nemzeti stratégiája részeként írnak le. Ebből 4,7 milliárd dollár az űralapú rakétafigyelmeztető és -követő architektúrákra. Ide tartozik az Űrerő új rugalmas rakétafigyelmeztető rakétakövető rendszere – amely az Űrfejlesztési Ügynökség nyomkövető rétegéből és a Space Systems Command által kifejlesztett közepes Föld körüli pályakonstellációból áll –, valamint a következő generációs Overhead Persistent Infrared program, amely a jelenlegit követi. Űralapú infravörös rendszer, amely továbbfejlesztett korai figyelmeztető és csatatér-figyelő képességeket biztosít.

Mind a képviselőház, mind a szenátus előirányzat-bizottsága nagyjából változatlan formában hagyta jóvá a kérelmet, de kifejezte, hogy további információkra van szükség a várható költségekről, képességekről és lehetséges kockázatokról. A Szenátus bölcsen további finanszírozást is javasolt az Űrfejlesztési Ügynökség rakétakövető programjának bővítésére, valamint a Tranche 1 további négy kilövésének beszerzésére.

Az űreszközök létfontosságú honvédelmi szerepet töltenek be, különösen a jövőbeli nagysebességű fegyverek egyre növekvő fenyegetésének leküzdésében. A ma épülő kitartó és rugalmas integrált térérzékelő hálózat az első kritikus lépés a nagyon komoly kihívások megválaszolásában és leküzdésében. Az Űrfejlesztési Ügynökségnek és partnereinek engedni kell, hogy ezen az úton haladjanak, míg mások kidolgozzák az eszközöket, amelyekkel leállíthatják ezeket a rakétákat, miután észlelték őket.

Samantha Beu az NDIA Emerging Technologies Institute munkatársa.

Témák: Rakétavédelem, űr