[ad_1]
A sci-fi a világ egyik legnépszerűbb filmes műfaja. Használható klasszikus kalandok elmondására, mint pl Csillagok háborúja vagy borzasztóbb mesék, mint a közelmúltban Dehogy. Bármi legyen is a hangnem, az új technológia a filmekben általában megfelelő, akár valós, akár képzelt. Csak azért, mert új, még nem jelenti azt, hogy mindig jól sikerült.
Több mint fél évszázad telt el a sci-fi aranykora, a ’60-as és ’70-es évek óta, és az akkor kezdetben fejlettnek tűnő filmtechnológia nagy része mára szánalmasan elavultnak tűnik. A mai valóság felülmúlta azt, amit korábban sci-fi-nek tartottak, és a Redditorok összeültek, hogy megvitassák a szerintük legszembetűnőbb példákat.
Képernyők
Deep hamisítvány
A filmben a deepfake technológia korai változata van. Bár ez technikailag „jobb” változat, mint a mai technológia, a legtöbben azt állítják, hogy a mai technológia előnyösebb. A mai deepdake-eken még mindig rengeteg jele van a változásnak, és főleg speciális effektusként használják, nem pedig manipulációs eszközként. Az ember megborzong, ha arra gondol, mi történhet, ha a technológia ilyen jó lesz.
Hackelés és kiberbiztonság
Nyilvánvaló, hogy a való világban a kiberbiztonság ennél sokkal fejlettebb. A filmben megvan az a merészség is, hogy hackerei áramköri lapokkal ellátott hajlékonylemezeket használnak feltöréshez. Ez egy nagyon nagy vicc és nagyon eltúlzott.
Felhasználói felület
A filmek felhasználói felülete túl sokat animál ahhoz, hogy hasznos legyen, és túl sok átmenettel és csillogó effektussal rendelkeznek. Amint már említettük, a könnyű navigáció a prioritás, és a filmek felhasználói felülete általában túl bonyolult vagy türelmes a használathoz. Hálássá teszi az embert az egyszerűbb, minimalista dizájnokért.
Űrhajó számítógépek
Redditor captainhaddock hozzáteszi, hogy ez az esztétika nagyon gyakori a 70-es évek sci-fi filmjeiben és műsoraiban. 2001: Űrodüsszeia valószínűleg a legnagyobb bűnös ennek, de rengeteg klasszikus sci-fi film csinálja. A századforduló technológiailag fejlett űrhajója még mindig szalaggal és csomópontokkal működik. Van egy varázsa a sci-fi kontextusban használt terjedelmes régebbi technológiának, de a legtöbben valószínűleg a mai, letisztultabb dizájnt részesítik előnyben.
Érintőképernyők
Az érintőképernyős vezérlők valóban csak azért működnek, mert van mire nyomást gyakorolni. A levegőben csúsztatás nem igazán ad tapintható visszajelzést. Bárki, aki játszott a Microsoft Kinect-tel, tudja, milyen furcsák lehetnek a teljesen virtuális menük. Úgy tűnik, a futurisztikus holografikus érintőképernyők a filmekben maradnak.
Az internet
Nem sok információtároló szerver volt a múlt sci-fijében, és még akkor sem, ha vannak, például a bennük Végjáték, fórumokra korlátozódnak. A képeket és az azonnali kommunikációt általában kihagyják, így a mai internet határozottan felülmúlja a múlt elképzeléseit.
Autók
Az autók sziklás története volt hullámvölgyekkel. Mivel a mai autókba rengeteg intelligens eszközt építenek be, valószínűleg ezek a legfejlettebbek, mint valaha. A történelem során az autó fejlődése nem mindig volt egyenes vonalú. Amit azonban könnyű elfogadni, az az, hogy a valóság autói jobbak, mint a mozi autói.
Redditor ZorroMeansFox elég jól összefoglalja. Azt mondják: „Autók. A való világban nem olyan durvák, mint a filmekben.” Az autók a filmekben gyakran nagy, tüzes lánggömbökben gyulladnak ki, kevés provokációval. A valóságban még a leggyújtósabb autók sem férnének hozzájuk. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy mindenki nagyobb biztonságban van az autójával, mint a múltkori filmekben látottak.
Kommunikáció
Miközben szuperfejlett sci-fi fegyverek általában mindennaposak, néha a faxokhoz hasonló gépeket használnak kommunikációra. A „kommunikáció” kifejezés magában foglalhatja az internetet, de a telefont, a levelezést, az írást és még sok mást is. Az emberek kommunikációjának módja sokat változott a modern korban, és bár a videohívások többé-kevésbé úgy zajlanak, mint a filmekben, a streamelést teljesen előre nem lehetett tudni.
Hangszintézis
Erről bárki tanúbizonyságot tehet, aki telefonált már robothívással. Még a mélyhamisítási technológia is létezik, amely kizárólag a hangok utánzására szolgál. A filmek technológiája azonban megrekedt a múltban. A filmekben a robotok úgy szólnak, ahogy a közönség elvárja a számítógépek hangzását. A modern korban azonban a technológia a filmek múltjára lépett, hogy különféle meggyőző hangokat szimuláljon, amelyek az emberi fül számára megkülönböztethetetlenül hangzanak.