[ad_1]
Az utazni szeretők nagyon gyakran hoznak haza az ajándéktárgyak mellett külföldről különböző élelmiszereket, sőt sokan kifejezetten keresik hazájukban azokat az üzleteket, ahol olykor különleges ételeket, italokat vásárolhatnak. A Lidl erre ráugrott, és az Ázsia Hetek akciója keretében elhozta nekünk Ázsia ízeit. Megnéztük az árakat és leesett az állunk.
Ausztriában átlagosan több mint 3-szor magasabb a fizetés, mint Magyarországon, mégis többe kerül ugyanaz a termék a magyar boltban, hogy is van ez? Mielőtt belemerülnénk a filozofálásba, lássuk a számokat!
Lidl ázsiai heti akciós árelemzés
Az egyszerűség kedvéért és a napi ingadozások kiszűrése érdekében az árakat 400 Ft-tal számoltuk. Ha a napi árfolyamot néznénk, akkor még nagyobb a különbség, azaz Magyarországon még drágább ugyanaz a termék, de Ha feltételezzük, hogy az árazást több hete döntötték el, amikor az Ázsiai Hetek akciót rendezték, akkor a különbség valamivel kisebb.
Magánbeszélgetések során már többször feltettük a költői kérdést, de most nyilvánosan pótoljuk:
Ha az az általános mondás, hogy Magyarországon ilyen árszinten nem lehet magasabb béreket adni, akkor hogyan lehetséges, hogy más országokban Alsó/hasonló az árszinttel viszont van lehetőség sokszor magasabb bért adni?
Általában az adórendszert használják válaszként, de ez egyszerűen nem igaz, a magyar SZJA alacsonyabb, és a munkáltatót terhelő összköltség sem különbözik drasztikusan. Lehetne magyarázat az áfára is, ami Ausztriában általában 20% Mehrwertsteuert jelent, de csak 10% élelmiszerre ennek mértéke. Szóval itt van 17%-os árkülönbséget találunk, ami indokolható és a magyar állam felelőssége. De mi a helyzet a fennmaradó 34%-kal, például a legendás és közkedvelt thai sör, Chang esetében, ami a 0,99 euró a sógoroknak (400 Ft), míg itthon 599 Ft, azaz angolul Tesco és 450 Ft font?
Adjunk egy pontot az adórendszert kritizálóknak, mert az árplafon és a chipsadó, valamint a különböző ágazatokra – így a kiskereskedelemre – kivetett extraprofit adó jelentős terhet jelent, torzítja az összehasonlíthatóságot. De még mindig nem ez az oka a többszörös fizetési különbségeknek, hanem erről néhány sorral később.
Különítsük el a kiskereskedelemtől, mert szinte minden más területen találkozunk hasonló jelenséggel!
Az új személygépkocsik árai pl 16 másik európai országban alacsonyabbakmint Magyarországon, míg egyes országokban valamivel több. A jelenlegi árfolyamon 1,5 millió forinttal olcsóbb egy Opel Astra a cseh, lengyel, észt és lett piacon, mint nálunk, Ausztriában 289e Ft-tal drágább, halleluja! A világrekord magyar áfa nagyjából 700 ezer forintos hazai pótlékot indokolna, ami a másfél milliós különbségnek csak a fele, miközben az összes említett országban magasabbak a bérek.
Mi nyújt fedezetet többszöri fizetés esetén? Ha ott működik a matematika, akkor itt miért ne? hol a különbség?
Mert a néhány százalékos adókülönbség se nem pro, se nem, vagy nem engedne meg ekkora bérszínvonalbeli rést. Ez egyszerű matematika, extrém példával: tegyük fel, hogy Magyarországon minden adó kétszer olyan magas, mint máshol. Nos, egy harmadik negyedes szám dupla törtrésze nem lehet több, mint egy háromnegyedes szám fele törtrésze.
Magyarországon jelenleg nettó 330 ezer forint az átlagkereset, ami bruttó 500 ezer forint, a munkáltató bérköltsége pedig összesen 565 ezer forint. Ausztriában az átlagkereset 4000 euró, bruttó 1.600.000 forint. Az árak szinte minden iparágban azonosak. Vajon miért nem megy a matek?
A magyar termelékenység nem megfelelő. Ezzel bizonyos területeken, elsősorban a mezőgazdaságban egyetértek. De jellemzően például a Lidlben vagy bármely hazai szolgáltató központban garantálható és tényszerűen igazolható, hogy Magyarországon kevesebb munkavállaló látja el ugyanazt a feladatot, mint az adott cégek székhelyén.
Feltettük a kérdést, a választ a gazdasági portálokra bízzuk. Turizmussal foglalkozunk és szeretjük Ázsiát, az ázsiai ízeket, és a mostani akció érdekes és meglepő aspektusait, ezért írtunk róla. Kérdéseink vannak, eddig sehol nem találtunk választ. Talán most! Iránytű a válasz megtalálásához:
- A profitcélok elérése. Adott, nominális összegű nyereség elérése euróban vagy dollárban a forint gyengülése esetén további áremelkedést indukál:
Ha az előző évi cél 10 millió euró volt, akkor a nemzetközi infláció és a részvényesi várakozások miatt ez 12 millió euróra nő. Eközben elegáns közelítéssel éves átlagban mondjuk 10%-ot gyengült a forint. A megtermelendő nyereség tavaly 3,65 milliárd forint volt, idén pedig 4,8 milliárd forint lesz. A változás több mint 31%, jóval meghaladja az inflációt.
Csak azért, mert gyengébb a forintunk, egyetlen cég sem fog megelégedni kevesebb euróval vagy dollárral az év végén, sőt, saját környezetükhöz képest növekedésre számítanak. Érdekes párhuzamhogy eközben a forintos fizetések évek óta erodálódnak és felduzzadtak. - A különböző franchise- és licencdíjakat, valamint egyéb szolgáltatási díjakat euróban vagy dollárban fizetik meg az anyavállalatoknak, ami további nyomást indukál az árbevétel növelésére gyengülő forintban.
Azért is ajánlom a NAV figyelmébe ezeket a nemzetközi, sokszor online szolgáltatásokat, mert sok esetben csak papíron számláznak és nincs valós teljesítés, vagy a valós érték messze elmarad a fizetendő díjtól és aránytalan, bár ezt rendkívül nehéz bizonyítani.
Ha pedig a közkedvelt thai sör, a Chang volt a cikk inspiráló terméke, akkor rendkívüli hír, hogy a holnap hajnali 1 óra után Thaiföldre érkezők ismét belépési szabályokkal találkoznak! Szükségük van oltási igazolásra vagy orvosi igazolásra. AZ a thaiföldi belépési szabályokról ebben a cikkben olvasható részletek.