[ad_1]
1. Miért a háború a chipek miatt?
A forgácsgyártás egyre bizonytalanabb üzletté vált. Az új üzemek ára akár 20 milliárd dollár is lehet, felépítésük évekbe telik, és napi 24 órában üzemen kívül kell helyezni őket, hogy profitot termeljenek. A szükséges méretarány miatt mindössze háromra csökkent a csúcstechnológiával rendelkező vállalatok száma – a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co.-ra (TSMC), a dél-koreai Samsung Electronics Co.-ra és az amerikai Intel Corp.-ra. A chipgyártók egyre nagyobb ellenőrzés alatt állnak, hogy mit adnak el Kínának, a chipek legnagyobb piacának. A globális ellátási lánc változásai és a közelmúltbeli hiányok miatt a kormányok rohannak új gyárak és berendezések támogatására, az Egyesült Államoktól és Európától Kínáig és Japánig.
2. Miért olyan kritikusak a chipek?
Ők teszik okossá az elektronikai cikkeket. A szilíciumlemezekre lerakott anyagokból készült chipek számos funkciót képesek ellátni. Az adatokat tároló memóriachipek viszonylag egyszerűek, és áruként kereskednek velük. A programokat futtató és egy eszköz agyaként működő logikai chipek bonyolultabbak és drágábbak. És ahogy az eszközöket futtató technológia – az űrhardvertől a hűtőszekrényekig – egyre intelligensebb és egyre jobban összekapcsolódik, a félvezetők egyre elterjedtebbek a modern világban. A robbanás miatt egyes elemzők azt jósolják, hogy az iparág értéke megduplázódik, és ebben az évtizedben trillió dolláros piac lesz.
3. Hiányzik a világ számítógépes chipekből?
A pandémiás leállások és az ellátási lánc hiánya miatt sokféle chip körülbelül két éven keresztül megfogyatkozott. Ez az esemény segített bevezetni ezt az új korszakot, és egyre jobban felismerte stratégiai fontosságukat. Most, hogy a számítógépek és telefonok kereslete lehűl a világjárvány után – és a világ nagy része recesszióba esik –, a ciklus megfordult. A chipgyártók bizonyos területeken zsúfoltságra figyelmeztetnek, bár egyes vásárlók, köztük az autógyártók továbbra is küzdenek, hogy eleget szerezzenek. Politikai okokból azonban a chipgyártók még mindig készen álltak kapacitásbővítésre a bizonytalan kereslet idején – ami tovább borzolhatja az iparágat.
4. Hogy megy a verseny?
• Októberben az Egyesült Államok szigorúbb ellenőrzést vezetett be egyes chipek és chipgyártó berendezések Kínába irányuló exportja tekintetében, hogy megakadályozza olyan képességek fejlesztését, amelyek katonai fenyegetéssé válhatnak, mint például a szuperszámítógépek és a mesterséges intelligencia.
• Kína keményen igyekszik felzárkózni, de több amerikai lépéssel kell szembenéznie a hozzáférés korlátozására. Nevezetesen, a kínai Huawei Technologies Co., amely egykor a mobiltelefon-infrastruktúra piacát vezette, és a Samsung egyik legnagyobb okostelefon-gyártójaként vetekedett, elzárták elsődleges beszállítóitól. Kínának mindenesetre hosszú út áll előtte, és a feladata egyre nehezebb.
• A TSMC nagyobb költségvetéseket mutatott be, míg a Samsung a legmodernebb technológiát vezette be riválisai előtt. A TSMC bevétele idén várhatóan 40%-kal fog megugrani. 2021-ben a Samsung megelőzte az Intelt, és a világ legnagyobb chipgyártójává vált; ebben az évben a TSMC jó úton halad, hogy megelőzze az Intelt.
• Az amerikai politikusok úgy döntöttek, hogy többet kell tenniük, mint Kínát visszatartani. A Chips and Science Act, amelyet augusztus 9-én írtak alá, 50 milliárd dollár szövetségi pénzt biztosít a félvezetők amerikai gyártásának támogatására és az iparág számára szükséges szakképzett munkaerő támogatására.
• Az Európai Unió tisztviselői azt vizsgálják, hogyan lehetne fejlett félvezetőgyárat építeni Európában, az Intel és esetleg a TSMC segítségével, annak részeként, hogy 2030-ra megduplázza a chipgyártást a globális piac 20%-ára.
5. Hogyan illeszkedik ebbe az egészbe Tajvan?
A szigetországi demokrácia a kiszervezett chipgyártás domináns szereplőjévé vált, részben az 1970-es években az elektronikai ipart népszerűsítő kormányhatározat miatt. A TSMC szinte egyedül hozta létre a forgácsgyártás üzletét mások számára, amit az üzemek építési költsége az egekbe szökkenve felkarolt. Az olyan nagy ügyfelek, mint az Apple Inc., hatalmas mennyiséget adtak neki az iparágvezető szakértelem kiépítéséhez, és most már a világ erre támaszkodik. Méretének és képességeinek összeegyeztetése évekbe telne, és egy vagyonba kerülne. A politika azonban többről szól, mint a pénzről, mivel az Egyesült Államok jelezte, hogy továbbra is erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy korlátozza Kína hozzáférését a tajvani öntödékben használt amerikai technológiához. Kína régóta renegát tartománynak vallja a partjaitól mindössze 100 mérföldre fekvő szigetet, és azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja függetlenségét. Kína közelmúltbeli hadgyakorlatai újra felerősítették a világ Tajvantól való zsetonfüggősége miatti aggodalmakat.
További ehhez hasonló történetek érhetők el itt bloomberg.com
[ad_2]
Cikk forrása